Sprinkler rendszerek karbantartása: Amit minden üzemeltetőnek tudnia kell

A beépített sprinkler rendszerek az egyik leghatékonyabb automatikus tűzoltó megoldások, amelyek már több mint egy évszázada bizonyítják létjogosultságukat. A nemzetközi statisztikák szerint a megfelelően telepített és karbantartott sprinkler rendszerek az esetek 96%-ában sikeresen megfékezik vagy eloltják a tüzet, mielőtt a tűzoltóság megérkezne. Megfelelő karbantartás nélkül azonban ezek az életet és vagyont védő rendszerek akár teljesen használhatatlanná is válhatnak. Ebben az átfogó útmutatóban bemutatjuk, mire kell figyelni az üzemeltetés során, milyen hibákat érdemes elkerülni, és hogyan tartható a rendszer mindig üzemkész állapotban.

A sprinkler rendszerek rövid története és hatékonysága

Az első automatikus sprinkler rendszereket az 1870-es években fejlesztették ki, elsősorban textilgyárak és raktárak védelmére. Henry S. Parmelee 1874-ben szabadalmaztatta az első modern sprinklerfejet, és azóta a technológia folyamatos fejlődésen ment keresztül. Magyarországon az 1900-as évek elejétől kezdték el alkalmazni a nagyobb ipari létesítményekben.

A számok magukért beszélnek: a National Fire Protection Association (NFPA) adatai szerint azoknál az épületeknél, ahol működő sprinkler rendszer volt, a tűz okozta anyagi kár átlagosan 50-70%-kal alacsonyabb, mint a sprinklerrel nem védett épületeknél. Ezen felül a halálos áldozatok száma 80%-kal kevesebb a sprinklerrel védett épületekben. Ezek a statisztikák azonban csak akkor érvényesek, ha a rendszer megfelelően karbantartott.

Az elmúlt évtizedek nagy tűzesetei közül számos esetben derült ki, hogy a sprinkler rendszer azért nem működött, mert a karbantartás hiánya miatt a szelepek zárva voltak, a csövek eltömődtek, vagy a fejek bevonattal fedettek voltak. Ezekből az esetekből világosan látszik: a rendszer telepítése önmagában nem elég, annak folyamatos felügyelete legalább olyan fontos.

A sprinkler rendszer működése

A sprinkler fejek egy hőérzékeny elemet tartalmaznak, amely lehet üvegampulla vagy olvadóbiztosíték. Ez az elem meghatározott hőmérsékleten aktiválódik, amely jellemzően 57 és 77 Celsius-fok között van, de speciális alkalmazásokhoz 100 fok feletti aktiválási hőmérsékletű fejek is léteznek. Az üvegampulla belsejében folyadék található, amely a hő hatására kitágul és szétrobbantja az ampullát. Az olvadóbiztosíték esetében egy fém ötvözet olvad meg adott hőmérsékleten.

Tűz esetén a működés a következő lépésekben zajlik:

1. A tűz hőhatása eléri a sprinklerfej hőérzékeny elemét
2. Az elem meghatározott hőmérsékleten tönkremegy (az üvegampulla szétrepül vagy az olvadóbiztosíték megolvad)
3. A sprinklerfej megnyílik, és a nyomás alatt álló víz a deflektorlemezre ütközve szétszóródik
4. A víz meghatározott mintázatban permetezi le az alatta lévő területet
5. Kizárólag az érintett fejek nyílnak meg, nem az összes egyszerre (kivéve a deluge rendszereket)

Fontos megérteni, hogy a filmekkel ellentétben egy átlagos tűz esetén jellemzően csak 1-2 sprinklerfej aktiválódik, ami elegendő a tűz megfékezéséhez. A statisztikák szerint az esetek 85%-ában legfeljebb két fej nyílik meg. Ez azért lényeges, mert a szükségtelen vízkárt minimálisra csökkenti, miközben a tüzet hatékonyan oltja.

Sprinkler típusok és sajátosságaik

Nedves rendszer

A nedves rendszer a leggyakoribb és legegyszerűbb típus. A csőhálózatban állandóan nyomás alatti víz van, ami biztosítja a lehető leggyorsabb reakcióidőt: a fej aktiválódása után azonnal megkezdődik az oltás. A reakcióidő jellemzően másodpercekben mérhető.

Alkalmazási terület: Fűtött épületek, irodák, kereskedelmi létesítmények, lakóépületek, ahol nincs fagyveszély.

Karbantartási fókusz:

• Fagymentesség biztosítása az egész csőhálózaton, különösen a nem fűtött térségekben áthaladó szakaszoknál
• Csőkorrózió rendszeres ellenőrzése, különösen a T-elágazásoknál és könyököknél
• A rendszernyomás folyamatos monitorozása
• Nyomástartó szivattyú (jockey pump) működésének ellenőrzése

Száraz rendszer

A száraz rendszerben a csövekben sűrített levegő vagy nitrogén található, és a víz csak a fejek aktiválódásakor áramlik be a csőhálózatba. A száraz szelep biztosítja, hogy a víz ne kerüljön a csövekbe egészen addig, amíg a légnyomás csökkenése nem jelzi a fej megnyílását.

Alkalmazási terület: Fűtetlen raktárak, hűtőházak, fedett parkolóházak, rakodóterek, ahol fagyveszély áll fenn.

Karbantartási fókusz:

• Kompresszor működésének és teljesítményének rendszeres ellenőrzése
• A száraz szelep tömítettségének vizsgálata, hiszen a legkisebb szivárgás is a rendszer nem kívánt aktiválódásához vezethet
• A rendszer reakcióidejének mérése (a víz befutási ideje ne haladja meg a 60 másodpercet a legtávolabbi fejnél)
• A csövek belső korróziójának fokozott figyelése, mivel a levegő-víz határfelületen keletkező kondenzvíz gyorsítja a korróziót
• Az alacsony légnyomás-riasztás működésének tesztelése

Elővezérelt (pre-action) rendszer

Az elővezérelt rendszer kettős biztonsággal működik: az oltás megindulásához mind a tűzjelző rendszer jelzése, mind a sprinklerfej aktiválódása szükséges. Ez a megoldás minimalizálja a téves aktiválás kockázatát, ami különösen fontos az értékes berendezéseket tartalmazó helyiségekben.

Két altípusa van: a Single Interlock rendszernél a tűzjelző jelzésére a csövek megtelnek vízzel, de az oltás csak a fej megnyílásakor indul. A Double Interlock rendszernél mindkét feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie.

Alkalmazási terület: Szerverfarmok, múzeumok, könyvtárak, elektromos kapcsolóterek, ahol a téves vízkilépés jelentős kárt okozna.

Karbantartási fókusz:

• A tűzjelző rendszerrel való összehangolás rendszeres tesztelése
• Az elővezérlő szelep működésének negyedéves vizsgálata
• A jelzőrendszer érzékelőinek és a sprinklerrendszer közötti kommunikáció ellenőrzése
• A solenoid szelep elektromos csatlakozásainak és működésének vizsgálata

Deluge (elöntő) rendszer

A deluge rendszer minden fejéről hiányzik a hőérzékeny elem, így a szelep nyitásakor az összes fej egyszerre kezdi az oltást. A szelep nyitását jellemzően egy külső érzékelőrendszer (hő-, füst- vagy lángérzékelők) vezérli.

Alkalmazási terület: Nagy kockázatú területek, ahol a tűz rendkívül gyorsan terjedhet, például repülőgép-hangárok, energiaipari létesítmények, festékszóró kabinok, veszélyes anyagokat tároló raktárak.

Karbantartási fókusz:

• A deluge szelep működésének alapos vizsgálata, beleértve a manuális és automatikus aktiválást is
• A vezérlő érzékelőrendszer rendszeres kalibrálása
• A nagy vízmennyiség biztosításának ellenőrzése, a vízellátó rendszer kapacitásának felülvizsgálata
• Az elvezetőrendszer megfelelő kapacitásának biztosítása a nagy mennyiségű oltóvíz számára

Vízellátási követelmények és tűzoltó szivattyúk

A sprinkler rendszer hatékonysága nagymértékben függ a vízellátás megbízhatóságától. A rendszerhez szükséges vízmennyiséget és nyomást a tervezés során hidraulikai számítással határozzák meg, figyelembe véve a védett terület méretét, a kockázati osztályt és a sprinklerfejek típusát.

Vízbeszerzési módok

A sprinkler rendszer vízellátása többféleképpen biztosítható:

• Közvetlen városi vízvezeték-csatlakozás megfelelő nyomás és hozam esetén
• Tűzivíz-tároló tartály dedikált tűzoltó szivattyúval
• Gravitációs tartály elegendő magasságban elhelyezve
• Kombinált megoldások a megbízhatóság növelése érdekében

Tűzoltó szivattyú karbantartása

A tűzoltó szivattyú a rendszer szíve: ha nem működik megfelelően, a sprinkler fejek nem kapnak elegendő vizet. A szivattyú karbantartása kiterjed:

• Heti feladatok: Indítási próba futtatása, nyomásértékek rögzítése, szivattyúház hőmérsékletének ellenőrzése, üzemanyagszint (dízel szivattyúk esetén) ellenőrzése
• Havi feladatok: A szivattyú teljes terheléses próbája, akkumulátor állapotának vizsgálata, kenőanyag szintek ellenőrzése
• Éves feladatok: Teljes teljesítményteszt az eredeti üzembe helyezési értékekkel összehasonlítva, csapágyak és tömítések vizsgálata

A dízel meghajtású szivattyúknál különösen fontos az akkumulátor töltöttségének, az üzemanyag minőségének és a hűtőrendszer állapotának rendszeres vizsgálata.

Karbantartási ütemterv

Heti szemrevételezés checklist

Az üzemeltető hetente végezze el az alábbi ellenőrzéseket. Bár egyszerű feladatoknak tűnnek, a tapasztalat azt mutatja, hogy a rendszerhibák jelentős része éppen a heti szemrevételezés elmulasztása miatt marad észrevétlen:

• Minden rendszerszelep nyitott állásban van (a zárt szelep az egyik leggyakoribb meghibásodási ok)
• Nyomásmérők a zöld tartományban, az előírt értéket mutatják
• Sprinklerfejek nem sérültek, nem festettek, nem korrodáltak
• A fejek körül minimum 45 cm szabad tér van biztosítva minden irányban
• A tűzoltó szivattyúház hőmérséklete 4 Celsius-fok felett van (fagymentesség)
• Nincs szivárgás a csőhálózaton, a csőbilincsek stabilak
• A rendszer riasztó- és jelzőberendezései üzemképesek
• A szivattyú szívóoldali szűrője tiszta, nem eltömődött
• A tartalék sprinklerfejek rendelkezésre állnak a megfelelő számban és típusban

Javasoljuk, hogy a heti szemrevételezés eredményeit minden alkalommal rögzítsék digitálisan vagy papír alapon, hiszen ez nemcsak a jogszabályi megfelelőség, hanem a trendek felismerése szempontjából is kulcsfontosságú.

Gyakori hibák és megelőzésük

1. Befestett sprinklerfejek

Ez talán a leggyakoribb és legveszélyesebb hiba. Felújítások, festési munkálatok során a festők rendszeresen lefestik a sprinklerfejeket, ami megakadályozhatja az üvegampulla szétrepedését vagy megváltoztathatja a szórásmintázatot. Akár egyetlen réteg festék is elegendő ahhoz, hogy a fej ne aktiválódjon időben.

Gyakorlati tanács: Felújítás előtt minden sprinklerfejet fedjenek le védősapkával, és a munkálatok befejezése után ellenőrizzék, hogy egyetlen fej sem sérült vagy kapott festékréteget. Ha mégis befestett fejet találnak, azt azonnal ki kell cserélni, nem pedig megtisztítani, mert a tisztítás során a belső mechanizmus sérülhet.

2. Eltömődött csövek

A csőhálózat belső felülete az évek során korrodálhat, üledék rakódhat le, vagy biológiai anyag (biofilm, baktériumtelepek) nőhet benne. Különösen veszélyes a mikrobiológiailag indukált korrózió (MIC), amely a csövek belső falát gyorsított ütemben pusztítja.

Gyakorlati tanács: Az MSZ EN 12845 előírja a csőhálózat belső vizsgálatát 5 évente. Ez történhet endoszkópos vizsgálattal, amelynek során egy kamerával vizsgálják a csövek belső állapotát. Ha jelentős lerakódást találnak, csőöblítést vagy akár a csőszakasz cseréjét kell elvégezni. A rendszeres öblítés (flushing) megelőző karbantartásként is alkalmazható.

3. Elzárt szelepek

A karbantartás után gyakran elfelejtik visszanyitni a szelepeket, vagy ismeretlen személy zárja el azokat. Az NFPA statisztikái szerint a nem működő sprinkler rendszerek esetében az elzárt szelep a leggyakoribb ok, az esetek mintegy 60%-ában.

Gyakorlati tanács: Minden vezérlő szelepre tamper switch (illetéktelen beavatkozást jelző kapcsoló) felszerelése javasolt, amely riasztást küld, ha a szelepet valaki elzárja. A tamper switch-eket a tűzjelző központhoz kell kötni, és a riasztások azonnali kivizsgálása kötelező. Emellett a szelepeket lánccal és lakattal is rögzítik nyitott helyzetben, amihez csak az arra jogosult személyzet rendelkezik kulccsal.

4. Nem megfelelő vízhozam

Az épület funkciójának megváltozása, bővítése vagy a raktározási magasság növelése esetén az eredeti tervezési paraméterek már nem biztos, hogy elegendőek. Egy irodából raktárrá alakított helyiségben a tűzterhelés drasztikusan megnövekedhet.

Gyakorlati tanács: Minden épület-átalakítás vagy funkcióváltás előtt végezzenek hidraulikai felülvizsgálatot, amely meghatározza, hogy a meglévő rendszer képes-e a megnövekedett igényeket kielégíteni. Ha nem, a rendszer bővítése vagy módosítása szükséges.

5. A szabad tér be nem tartása

A polcrendszerek, állványzatok átrendezése, új gépek elhelyezése gyakran azt eredményezi, hogy a sprinklerfejek közvetlen közelébe kerülnek tárgyak, amelyek akadályozzák a víz szétszóródását. A deflektorlemez alatti szabad tér biztosítása alapvető fontosságú a megfelelő szóráskép eléréséhez.

Gyakorlati tanács: A raktárak és üzemek rendszeres bejárásakor külön figyeljenek arra, hogy a sprinklerfejek alatt és mellett a szabványban előírt szabad tér biztosított-e. Ha az elrendezés változik, szükség lehet kiegészítő sprinklerfejek telepítésére.

Sprinklerfej csere kritériumai

A sprinklerfejek nem tartanak örökké. Az alábbiakban összefoglaljuk, mikor szükséges a fejek cseréje:

• Mechanikai sérülés: Bármilyen ütéstől deformálódott, meghajlott vagy megrepedezett fej azonnali cserét igényel
• Korrózió: Ha a fej felületén jelentős korrózió látható, különösen az olvadóbiztosíték vagy az üvegampulla környékén
• Festés vagy bevonat: Bármilyen festék, por vagy egyéb lerakódás esetén a fej cserélendő
• Életkor: A gyorsreagálású fejeket 20 évente, a standard fejeket 50 évente vizsgálni kell, és szükség esetén cserélni. Ha a vizsgálat során bármely fej nem felel meg, az adott gyártási sorozat összes fejét ki kell cserélni
• Környezeti hatás: Erősen korrozív, nedves vagy vegyszeres környezetben a fejek élettartama jelentősen rövidebb lehet

A cserét minden esetben az eredeti specifikációnak megfelelő típusú fejjel kell elvégezni, azonos hőmérsékleti besorolással, K-faktorral és szórásmintázattal.

Fagyálló rendszerek és antigél megoldások

Ahol a csőhálózat egy része fűtetlen térben halad át, különleges megoldásokra van szükség a fagykár megelőzésére. Az antigél (fagyálló) rendszerek a nedves rendszer egy speciális változatát képezik, ahol a csövekben fagyálló folyadék keverék található.

Fontos tudni, hogy az utóbbi években az antigél rendszerek használata jelentős korlátozások alá került, mivel egyes fagyálló folyadékok tűzveszélyesek lehetnek bizonyos koncentráció felett. Az NFPA 25 szabvány szigorú előírásokat tartalmaz a fagyálló keverék összetételére és rendszeres vizsgálatára vonatkozóan.

Gyakorlati tanács: Amennyiben antigél rendszert üzemeltetnek, évente ellenőriztessék a fagyálló keverék koncentrációját és tűzveszélyességi besorolását. Sok esetben érdemes lehet az antigél rendszert száraz rendszerre cserélni, ami hosszú távon biztonságosabb és karbantartás-igényesebb ugyan, de kevesebb kockázattal jár.

Csőhálózat belső vizsgálata (Obstruction Investigation)

A csőhálózat belső állapota az évek során jelentősen romolhat. Az akadályoztatás-vizsgálat (obstruction investigation) célja annak megállapítása, hogy a csövekben található-e olyan lerakódás, korrózió vagy idegen anyag, amely csökkentheti a vízáramlást.

Az NFPA 25 alapján belső vizsgálatot kell végezni, ha:

• A rendszer több mint 25 éves és még nem vizsgálták
• A csőhálózat belső felületén korróziós jeleket találnak
• A rendszer öblítésekor szokatlan mennyiségű üledék vagy rozsda kerül elő
• A szomszédos épületek hasonló korú rendszereinél akadályoztatást találtak
• A szelepvizsgálat során csökkent vízáramlást mérnek

A vizsgálat során a csőhálózat kijelölt pontjain endoszkópos kamerával vizsgálják a belső felületet, illetve laborvizsgálatra is küldhetnek csőmintákat. Ha az akadályoztatás mértéke meghaladja a megengedett szintet, a csövek cseréje vagy professzionális tisztítása szükséges.

Üzemszünet kezelése (Impairment Procedures)

Előfordul, hogy a sprinkler rendszert karbantartás, javítás vagy átalakítás miatt átmenetileg ki kell kapcsolni. Ezt az időszakot üzemszünetnek (impairment) nevezzük, és szigorú eljárásrend vonatkozik rá.

Az üzemszünet kezelésének lépései:

1. Értesítés: A tűzvédelmi hatóságot, a biztosítót és az épület összes érintett felhasználóját értesíteni kell az üzemszünetről
2. Tűzőrség: Szükség esetén tűzőrséget kell szervezni a védelem nélküli területre
3. Időkorlátozás: Az üzemszünetet a lehető legrövidebb időre kell korlátozni
4. Dokumentáció: Az üzemszünet kezdetét, okát, időtartamát és a megtett kompenzáló intézkedéseket dokumentálni kell
5. Visszaállítás: A munkálatok befejezése után a rendszert azonnal vissza kell állítani üzemkész állapotba, és az újraindítást tesztelni kell

Fontos, hogy az üzemszünet alatt fokozott tűzvédelmi intézkedéseket kell bevezetni, például hordozható tűzoltó készülékek kihelyezését, tűzőrség állítását és a tűzveszélyes tevékenységek korlátozását.

ITM (Inspection, Testing and Maintenance) bevált gyakorlatok

Az ITM rendszerszemléletű megközelítés biztosítja, hogy a sprinkler rendszer minden eleme rendszeres felülvizsgálaton, tesztelésen és karbantartáson essen át. Az alábbi bevált gyakorlatok segítenek a hatékony ITM program kialakításában:

1. Tervezés: Készítsenek éves ITM ütemtervet, amely tartalmazza az összes feladatot, határidőt és felelőst. Ez legyen összhangban az MSZ EN 12845 és az OTSZ előírásaival.
2. Képzés: Az üzemeltető személyzetet rendszeresen képezzék ki a heti szemrevételezési feladatokra. Egy jól képzett üzemeltető már a korai stádiumban felismeri a problémákat.
3. Dokumentáció: Minden vizsgálatot, tesztet és karbantartási beavatkozást dokumentáljanak. A digitális nyilvántartás előnye, hogy a korábbi eredmények könnyen visszakereshetők és a trendek felismerhetők.
4. Hibakövetés: Ha egy vizsgálat során hibát találnak, azt haladéktalanul javítsák, és a javítást dokumentálják. A nyitott hibák listáját rendszeresen felül kell vizsgálni.
5. Külső szakértők: Az éves és ötéves vizsgálatokat mindig akkreditált szakszervizzel végeztessék, akik rendelkeznek a szükséges jogosítványokkal és tapasztalattal.

Jogszabályi háttér

A sprinkler rendszerek felülvizsgálatát Magyarországon az alábbi szabványok és rendeletek szabályozzák:

• OTSZ 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet -- Általános tűzvédelmi követelmények, amely meghatározza a beépített tűzoltó rendszerek üzemeltetési és karbantartási kötelezettségeit
• MSZ EN 12845 -- Beépített sprinkler rendszerek tervezése, telepítése és karbantartása. Ez a szabvány tartalmazza a részletes karbantartási előírásokat és ütemtervet
• MSZ EN 12259 -- Sprinkler rendszer alkatrészeinek követelményei és vizsgálati módszerei
• 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről -- A tűzvédelmi kötelezettségek általános keretrendszere
• NFPA 25 -- Bár nem magyar szabvány, a nemzetközi gyakorlatban széles körben alkalmazzák a víz alapú tűzoltó rendszerek felülvizsgálatára, és sok hazai szakszerviz is hivatkozik rá

Az üzemeltető felelőssége, hogy a rendszer karbantartását csak jogosult és akkreditált szervezettel végeztesse, és a felülvizsgálati dokumentumokat legalább 10 évig megőrizze. A hatósági ellenőrzés során a hiányzó vagy hiányos dokumentáció bírságot vonhat maga után.

A sprinkler rendszer költség-haszon elemzése

Sokan kérdezik, hogy megéri-e a rendszeres és alapos karbantartásba fektetni. A válasz egyértelműen igen, és az alábbiakban bemutatjuk, miért:

Közvetlen megtakarítások:

• A biztosítótársaságok jellemzően 10-30%-kal alacsonyabb díjat számítanak fel a sprinklerrel védett és karbantartott épületekre
• A tűzkárok megelőzése vagy minimalizálása révén a potenciális veszteség töredéke a karbantartás költsége
• Az üzletmenet-folytonossági kockázat jelentős csökkentése

Közvetett előnyök:

• A rendszeres karbantartás meghosszabbítja a sprinkler rendszer élettartamát, amely így akár 50 évig is üzemelhet
• A proaktív karbantartás olcsóbb, mint a váratlan meghibásodás utáni javítás
• A jogszabályi megfelelőség biztosítása megelőzi a bírságokat és az esetleges jogi következményeket
• A munkavállalók és az épület használói biztonságérzete nő

A tapasztalat azt mutatja, hogy egy átlagos kereskedelmi épületnél a sprinkler rendszer éves karbantartási költsége az épület értékének mindössze 0,1-0,3%-a, miközben a rendszer által nyújtott védelem értéke ennek sokszorosát éri.

Digitális nyilvántartás a Safetypro rendszerrel

A korszerű karbantartás-menedzsment ma már elképzelhetetlen digitális támogatás nélkül. A Safetypro rendszer kifejezetten a tűzvédelmi karbantartási feladatok kezelésére lett kifejlesztve, és a sprinkler rendszerek felügyeletét is átfogóan támogatja:

• Minden szelep, szekció és sprinklerfej külön nyilvántartva egyedi azonosítóval, pontos helymegjelöléssel
• Automatikus emlékeztetők a heti, havi, negyedéves és éves feladatokra, amelyek sosem engedik elfelejteni egy vizsgálat határidejét
• Fotódokumentáció a szemrevételezésekről, amellyel az állapotváltozás vizuálisan is nyomon követhető
• Azonnali riport generálás hatósági ellenőrzéshez, amely tartalmazza az összes szükséges adatot és dokumentumot
• Hibakövetési rendszer, amely nyomon követi a feltárt hibákat azok javításáig
• Üzemszünetek dokumentálása és kezelése a szabványos eljárásrendnek megfelelően
• Trendanalízis, amely segít felismerni a visszatérő problémákat és megelőzni a komolyabb meghibásodásokat

A digitális nyilvántartás legnagyobb előnye, hogy a karbantartási előzmények évtizedekre visszamenőleg lekérdezhetők, és a hatósági ellenőrzés során percek alatt előállítható minden szükséges dokumentum.

Összefoglalás

A sprinkler rendszer csak annyit ér, amennyire karbantartott. Egy elhanyagolt rendszer hamis biztonságérzetet ad, miközben vészhelyzetben csődöt mondhat. A rendszeres ellenőrzés, a szabványoknak megfelelő karbantartás és a professzionális digitális nyilvántartás együttesen biztosítja, hogy a rendszer akkor is megbízhatóan működjön, amikor a legnagyobb szükség van rá.

Az üzemeltetők számára a legfontosabb üzenet: a karbantartás nem költség, hanem befektetés az emberek biztonságába és a vagyon védelmébe. A Safetypro rendszerrel ez a befektetés egyszerűen kezelhető, átlátható és mindig naprakész marad.

Hivatkozások, további információk

• 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet – Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)
• 1996. évi XXXI. törvény – A tűz elleni védekezésről
• MSZT – Magyar Szabványügyi Testület (MSZ EN 12845)